udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 18 találat lapozás: 1-18

Névmutató: Jakab Adorján

2006. december 6.

A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november utolsó hétvégéjén tartotta meg idei kongresszusát Gyergyószentmiklóson. A MAKOSZ 1990 tavaszán alakult meg diákok és tanárok közös kezdeményezésére, elsődleges célként tűzve ki a romániai magyar középiskolások érdekeinek képviseletét. Később a MAKOSZ a MIÉRT tagszervezete lett, de 2003-ban vagy 2004-ben “objektív okokra hivatkozva” kilépett a MIÉRT-ből. Az utóbbi időben mindkét szervezet tett közeledő lépéseket, így az idei kongresszuson újra a MIÉRT tagja lett a MAKOSZ. A székelyföldi találkozón megválasztották a MAKOSZ új elnökét a medgyesi Jakab Adorján személyében; az ügyvezető elnök Dulau Diana (Nagyvárad) lett. /Szent a béke a MAOSZ és a MIÉRT között. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. március 19.

Besztercén, a Magyar Házban szervezte meg az elmúlt hét végén a hazai magyar középiskolásokat tömörítő Romániai Magyar Diáktanács (RMDT) az idei év második, háromnapos konzultatív tanácsülését. A munkálatok során előadást tartott Székely Annamária és a Beszterce megyei Ifjúsági Igazgatóság referense, Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány programfelelőse. Jakab Adorján, Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) elnöke közölte: a tanácskozásra megyénként két-három küldött érkezett, akik beszámoltak az utóbbi kéthavi tevékenységről, majd közösen kidolgozták a következő két hónap stratégiáját. A MAKOSZ ügyvezető elnöke, a nagyváradi Dulau Diana, aki egyúttal a MIÉRT közoktatási felelőse is, elmondta: „Ilyenkor megbeszéljük közös gondjainkat, de nem csak szervezeten belüliek tartanak előadásokat, hanem szakembereket hallgatunk meg ifjúsággal, pályázatírással, szervezéssel kapcsolatos kérdésekről. ” /Mayla Júlia: Magyar diákok a Magyar Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2010. július 5.

Vége a tábornak, irány Brüsszel!
– A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes szombaton Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban. Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – tette hozzá.
Szombaton, az EU-tábor záró-estéjén csapatértékelőre, majd ezt követően díjátadásra került sor. A fődíjat egy, a Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők által felajánlott tanulmányi út képezte, melynek keretében a nyertes csapat minden tagja három napra Brüsszelbe látogathat.
"A táborban a szakmai előadásokon, szekcióüléseken és beszélgetéseken túlmenően a szervezők a színvonalas szórakozási lehetőségeket is biztosítani igyekeztek. (…) Én nagyon jól éreztem magam a táborban, a csapatok is összerázódtak, és végül még az időjárás is velünk tartott. A résztvevők helytállása a próbákon kitűnő volt, a fődíj motivációja pedig elég erősnek bizonyult a csapatszellem növeléséhez" – fogalmazott Magyari Levente, a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács elnöke.
A díjátadást Sógor Csaba és Winkler Gyula is megtisztelték jelenlétükkel, akik, átadva a győztesek kiérdemelt jutalmát, további sikert és jó szórakozást kívántak a fiataloknak.
A nyertes csapat "vezér-igazgatója", Szabó Gy. Zsombor meglepődésének adott hangot a díj átvételekor. "A meglepetés letaglózott minket, végig éreztük, hogy jók vagyunk, de nem gondoltuk, hogy az első helyen állunk. Nem próbáltunk erőszakosan nyerni, végig abban a tíz-tizenöt emberben bíztunk, akik szívvel-lélekkel álltak a csapat mellé. A győzelem ennek az egyenes ági következménye!" – fogalmazott a csapatigazgató.
Vasárnap délelőtt, a résztvevők távozásával párhuzamosan a tábor szervezői utómunkálatai zajlottak. "Úgy érzem, hogy sikeres tábort zártunk, mely a hagyományaihoz híven tartalmas, hasznos időtöltést nyújtott a résztvevők számára. Örülünk annak, hogy az árvízproblémák és a bukaresti helyzet ellenére a meghívottaink többsége el tudott jönni, így néhány szükséges átszervezéssel ugyan, de a programban meghirdetett előadásokra sor került" – nyilatkozta Jakab Adorján, az EU-tábor koordinátora. Népújság (Marosvásárhely)

2011. július 7.

Önállóan élni Erdélyben
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg Marosfőn a nyolcadik EU-tábort
Önállóan élni, a szülőföldön boldogulni – ezek Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok legfontosabb igényei, s ezeket az értékeket kell előtérbe helyeznie az erdélyi magyar politizálásnak is.
„Az erdélyi magyarok megtanulták, hogy elsősorban önmagukra számíthatnak, amikor jövőt kell építeniük önmaguknak vagy az egész közösségnek. Ezt az értéket évszázadok óta őrizzük, visszük tovább, ez határozza meg az erdélyi magyar politikum cselekvését” – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor a Marosfőn megszervezett 8. EU-tábor megnyitóján.
Az RMDSZ elnöke 250 fiatal táborlakónak tartott beszédében arra a kérdésre kereste a választ: mit kívánnak az erdélyi magyarok? A politikus szerint az önállóság megőrzése mellett az erdélyi magyarok másik igénye a szülőföldön való megmaradás és boldogulás. „Én ezt a két értéket helyezem előtérbe, amikor az erdélyi magyar politizálásról beszélek” – jelentette ki Kelemen.
A hármas tengely
Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar politizálás az elmúlt évtizedekben hármas tengelyre épült: a Bukarest–Budapest –Brüsszel tengelyre. „Bukarestben döntenek az életünk jelentős részét érintő kérdésekben, az itteni képviseletet nem lehetett és nem lehet felváltani soha valami másra. Budapest azért fontos, mert szükség van a támogatásukra, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen a régióban. A Brüsszelben zajló politikai események és döntések fontosságát felismerve az RMDSZ számára nem volt kérdés, hogy ott kell lenni” – magyarázta a politikus.
Hangsúlyozta azonban, hogy a hármas tengely egészként működik, felcserélni az elemeket nem szabad. „Sem Brüsszel, sem Budapest nem oldja meg a mi napi problémáinkat, éppen ezért fontos a sorrend megértése” – jelentette ki.
Szerinte egy dologra nincs szüksége az erdélyi magyaroknak: arra, hogy diktáljanak, hogy megmondják, mi a jó nekik. „Mi sem mondjuk meg sem a belgáknak, sem a Nagykörút két oldalán élő budapesti lakosoknak, hogy mi a jó nekik. Ezt mindenki a maga helyén, életterében tudja, és ennek tudatában tervezi az életét, a jövőjét” – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ koalíciós szerepvállalásáról szólva a szövetségi elnök elmondta, már amikor elvállalták a kormányzást, 2009-ben, politikusaik tudatában voltak annak, hogy a gazdasági válság miatt nehéz időszak következik, azonban a múltból tanulva elvállalták ezt a feladatot.
„A kormányzás felvállalása jó döntés volt, mert 2009-ben, ellenzékben, megtapasztaltuk, hogy milyen gyorsan visszafordíthatók az elért eredmények. Hiszen tudjuk, hogy az erdélyi magyarok itthon akarnak élni, de azt is tudjuk, hogy jólétben, biztonságban akarnak itthon élni, magyarként akarnak itthon élni. Az RMDSZ javaslatára a kormány már elfogadott egy kis- és középvállalkozóknak szóló ösztönző csomagot, őszre pedig egy újabb javaslatot tesz le a kormány elé, amely a munkahelyteremtés ösztönzésére vonatkozik” – ismertette a politikus.
A megnyitó folytatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntötte a fiatalokat, majd Bodor László, a MIÉRT elnöke üdvözölte a táborlakókat. Utóbbi felszólaló beszédében az RMDSZ és a MIÉRT folyamatos és következetes kapcsolatára tért ki, mely a kezdetek óta sikeres tevékenységeket és eredményes érdekképviseletet tett lehetővé. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, mint volt MIÉRT-es vezető köszöntötte a részvevőket.
Kisütött a nap
Egyébként a keddi szeszélyes időjárás után, tegnap már napsütéses volt a szakmai programok kezdetének napja. „A tábor pillanatnyilag mintegy 90 százalékos létszámnak örvend, ami azt jelenti, hogy néhány bejelentkezett résztvevő kivételével szinte mindenki megérkezett már Marosfőre” – számolt be az ÚMSZ érdeklődésére tegnap Jakab Adorján főszervező.
Tájékoztatása szerint már a regisztrációs nap is nagyszerű hangulatban zajlott: az adminisztrációs teendők után a csapatok bemutatkozása következett, a nyitónapot karaokeverseny és telt házas buli zárta. „Fennakadásokkal egyelőre nem találkoztunk, a visszajelzések jók” – jelentette ki kérdésünkre Jakab. Új Magyar Szó (Bukarest)

2013. május 2.

Kicsi a szórvány, de erős
Ismét sor került a Szórvány-Találkozóra, amelyet idén Szilágysomlyón szervezett meg a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és a Simion Bărnuiu Diáktanács (SBDT), azzal a céllal, hogy a szórványban élő diákok közelebb kerüljenek egymáshoz, segíteni tudjanak egymás problémáin, kapcsolatokat építsenek illetve motiváltabbak legyenek.
A rendezvényt április 26-án, pénteken, a megnyitóval indították, melyen a 25 jelenlévő diákot a beszédével tisztelt meg: Winkler Gyula, Európai Parlamenti képviselő, Szabó József, Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Jakab Adorján, Magyar Ifjúsági Értekezlet elnök helyettes, Ravai Levente, Országos Magyar Diákszövetség elnöke, Papp Lajos, Szilágy megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Lukács Rajmund, MAKOSZ elnöke, Berei Dóra, MAKOSZ Szórványügyért felelős alelnöke, illetve főszervező és Kovács Norbert, a Simion Bărnuiu Diáktanács elnöke, helyi szervező. A megnyitót követően a résztvevők egy ismerkedési esten vehettek részt, mely által közelebb kerülhettek egymáshoz, s így gördülékenyebbé téve a hétvége további részeit.
A szombat délelőtt egy motivációs képzéssel kezdődött, melyet Filer Lóránd, a Prisma Egyesület elnöke, képzője tartott, hisz sok helyen, egy magyar közösségnek az érdeklődés hiányát vélik a legnagyobb hátránynak. Ezt követően a jelenlevők bemutatták a saját diákszervezeteiket, programjaikat s ezeknek a problémáit, annak reményében, hogy segítséget kaphatanak és nyújthatnak egymásnak.
Az estét a DT-Tesó nevű projekt vitatásával zárták, ami arra alapszik, hogy két különböző szórvány megyében elhelyezkedő diáktanács szervezzen együtt programokat, ismerkedjenek, mely által egy szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki, illetve így felsegíthetik egymást.
Az idei Szórvány-Találkozó is nagy sikerrel zárult. Mindenki új tapasztalatokkal, rengeteg ötlettel és még annál is több motivációval, tért haza, úgy a résztvevők, mint a szervezők. Köszönjük a Communitas Alapítvány támogatását, s mindenkinek, aki hozzájárult, hogy a Szórvány-Találkozó idén is megvalósulhasson.
MAKOSZ sajtóiroda
Erdély.ma

2013. június 20.

Változások az idei EU-táborban
Változó Európa, változó Erdély címmel tizedik alkalommal rendezik meg július 2–7. között a Hargita megyei Marosfőn az EU Tábort.
A rendezvény fontosabb témái között a romániai régióátalakítás, az alkotmánymódosítás, illetve az RMDSZ Európai polgári kezdeményezése szerepel – jelentették be kedden Kolozsváron Szabó József MIÉRT-elnök és Jakab Adorján alelnök, a rendezvény főszervezője.
Jakab Adorján elmondta: a MIÉRT, az RMDSZ főtitkársága és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közös rendezvényén a 2014-es európai parlamenti választásokról is szó esik majd. A témához kapcsolódó beszélgetéseken Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők is részt vesznek. Többek közt megvitatják, hogy az Európai Unió föderális berendezkedés irányába tett lépései mennyire érintek pozitívan vagy hátrányosan az erdélyi magyarságot. Csapatportya címmel csapatvetélkedőt is szerveznek a tábor résztvevőinek, a nyertes csapat jutalma egy brüsszeli tanulmányút lesz.
Jakab Adorján hozzáfűzte: a fiatalok ifjúságpolitika iránti érdeklődését felcsigázandó meghívták a táborba a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőit is. Szabó József rámutatott: a fiatalokat valójában nem érdekli a politika, elsősorban a bulváros, könnyed hírekre kapják fel a fejüket, ez az oka, hogy meghívták a rendezvényre a magyarországi viccpártot.
Az EU Táborba részt venni szándékozó fiatalok egyébként június 20-ától jelentkezhetnek az [email protected] drótposta címen. A szervezők 17–35 éves fiatalok jelentekézését várják, elsősorban az alsó korhatárt veszik szigorúan. Jakab Adorján kérdésünkre elmondta: idén is mintegy 300 résztvevőre számítanak. Túljelentkezés esetén a jelentekézés időrendi sorrendje számít, más kritériumot nem alkalmaznak a szervezők.
Az EU Tábor költségvetése idén is mintegy 100 ezer lej lesz, ezt az összeget a rendezvény támogatói finanszírozzák. Az egyhetes táborban 50–90 lejes szálláshelyeket lehet igénybe venni, ugyanakkor sátorozási lehetőséget is biztosítanak a szervezők.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 6.

Nagy Botond a MIET új elnöke
Szoros versenyben 20 támogató és 19 ellenszavazattal Nagy Botondot választották a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET – MIÉRT tagszervezet) elnökévé augusztus 5-én délután. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházában tartott küldöttgyűlésen 17 tagszervezet küldöttei vettek részt. A Mai Generáció Ifjúsági Szervezet jelölésében induló Nagy Botond mellett Kovács Mihály Levente pályázott a tisztségre. A frissen megválasztott elnök köszönetet mondott a leköszönő elnökség tagjainak, akik egy olyan működő rendszert adtak át, „amelyben élet van, amelyet bővíteni fejleszteni lehet”. Az elkövetkezendő időszak prioritásának tekinti a tagszervezetek kommunikációjának segítését, a szervezet kiépítését, minél hatékonyabb tevékenységét. A küldöttgyűlésen jelen volt Brassai Zsombor, a Maros Megyei RMDSZ elnöke, Bodor László RMDSZ főtitkár-helyettes, volt MIÉRT-elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége, Szabó József elnök és Jakab Adorján elnökhelyettes. A tisztújítás mellet a küldöttgyűlés napirendjén szerepelt Csép Éva Andrea leköszönő elnök, illetve a tagszervezetek beszámolója. Nagy Botond 2008 óta a Mai Generáció Ifjúsági Szervezetének a tagja, melyben jelenleg több mint 50 aktív fiatal és 60 szimpatizáns tevékenykedik. Az egyesület soraiban leginkább rendezvényszervezéssel, szervezetépítéssel foglalkozik. (mti)
Transindex.ro

2013. november 19.

Együttműködik a YEPP és a MIÉRT a fiatalok érdekében
Nemcsak a bukaresti, budapesti, hanem a brüsszeli tengelyen is hallatni kell az erdélyi magyar fiatalok hangját – jelentette ki Jakab Adorján, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökhelyettese egy tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Konstantinos Kyranakis, az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének (YEPP) elnöke, Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője, valamint Talpas Botond, a MIÉRT külügyi kabinetvezetője is. A YEPP gyakorlati megoldást javasol a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében az úgynevezett Európai Munkahelyteremtés Tervezetben (Job Creation Plan), amelyet a MIÉRT is felvállalt Romániában. Ennek megerősítésére Molnár Zsolt együttműködési szerződést írt alá a YEPP-pel, és igyekeznek meggyőzni a nemzeti parlamentet olyan törvénytervezetek elfogadásáról, amelyekkel csökkenthető a fiatalok munkanélkülisége. A MIÉRT 2010-ben kezdte el a csatlakozási folyamatot a YEPP felé, és májusban a szófiai kongresszuson vált teljes jogú taggá.
A YEPP Európa legnagyobb politikai ifjúsági szervezeteként tartható számon, hiszen 39 országból, több mint 50 ifjúsági szervezetet foglal magába – mondta el Konstantinos Kyranakis. A YEPP a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében három pontban fogalmazta meg javaslatait az Európai Munkahelyteremtés Tervezetben: a fiatalokat alkalmazó vállalatok adócsökkentése, a felsőoktatás és a munkaerőpiac közti szakadék megszüntetése, valamint a fiatal vállalkozók segítése üzleti inkubátorprogrammal, határokon átívelő kockázati tőkebefektetőkkel és a bürokrácia eltörlésével.
Molnár Zsolt elmondta, az EU 2020-as Stratégiájának Ifjúsági Garanciájához kapcsolódik a YEPP munkahelyteremtő programja. Ennek megfelelően európai szinten a nemzetállamoknak olyan szabályozásokat kell bevezetniük, amelyek szerint egy fiatal azt követően, hogy munkanélkülivé válik, illetve befejezi tanulmányait, négy hónapon belül vagy munkahelyhez jut, vagy egy következő oktatási rendszerbe kerül be – magyarázta Molnár. Ezt európai szinten nagyon jól meg lehet fogalmazni, sokkal nehezebb viszont lefordítani hazai viszonylatokra – tette hozzá.
Kifejtette: azon igyekeznek, hogy a kezdeményezést ne egy nagy törvénybe vigyék be, hanem elemeire bontva próbálják részelemekből felépíteni. Ilyen szempontból ez a munka már egy ideje elkezdődött – mondta a képviselő –, például nagy eredmény a múlt héten elfogadott gyakornoki törvény, amelynek köszönhetően az állam támogatja a gyakornokokat foglalkoztató cégeket. Hozzátette: következő kérdés lesz az önkéntességi törvény, amely jelenleg a parlament szakbizottságaiban van. Ennek értelmében az önkéntességet egy országosan elismert bizonylat alapján szakmai tapasztalatnak tudják majd elkönyvelni, de tematizálni fogják a szakmai gyakorlat, és a diákmunka kérdéskörét is.
Talpas Botond szerint a MIÉRT külügyi kabinettje előtt két fontos feladat áll: egyrészt a kapcsolattartás, másrészt a jövő évi EP-választások, amelynek során a MIÉRT is bekapcsolódik a YEPP kampánykörútjába.
HÁROMSZÉKI ESZTER
Szabadság (Kolozsvár)

2014. július 10.

Megkezdődött a 11. EU Tábor
Kezdetét vette a tizenegyedik EU Tábor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ Főtitkársága, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának szervezésében. A rendezvény ünnepélyes megnyitójára ma délelőtt, július 9-én került sor Marosfőn.
„Külön öröm számomra, és büszke vagyok arra, hogy megnyithatom az eddigi legnagyobb érdeklődésnek örvendő EU Tábort” – hangsúlyozta tábornyitó beszédében Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese, a tábor főszervezője, majd hozzátette: a résztvevők közül sokan az RMDSZ önkéntesei voltak az európai parlamenti választási kampányban, és jó látni, megtapasztalni, hogy ez a sok fiatal folytatja kampány után is a tevékenységeket, eljön tanulni, szórakozni, ismerkedni az EU Táborba.
,,Nagy előrelépést jelent mind a jelenlévő fiatalok, mind pedig a MIÉRT és RMDSZ életében, hogy a romániai parlament elfogadta az idei év folyamán az önkéntességi törvényt, lehetőséget teremtve a diákok számára, hogy aktivitásuk szakmai gyakorlatként is elismertethető legyen” – emelte ki beszédében az elnökhelyettes.
Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, majd ezt követően az európai kisebbségek fennálló problémáit fejtette ki. Felszólalásában kiemelte, fontosnak tartja a szülőföld kérdését európai viszonylatban is, amelyet így véleményezett: „ez a föld csak akkor a miénk, ha a talpunk alatt van. Meg tudjuk teremteni a körülményeket, hogy ez a mondás valósággá váljon, ne kelljen elmennünk más földekre a megélhetés végett”.
Dr. Murádin János Kristóf, a Sapientia EMTE kolozsvári karának kancellárja párhuzamot állított az egyetem és az EU Tábor fejlődése között, elmondva hogy úgy az intézmény, mint a rendezvény kinőtte magát és felcseperedett. Az EU Tábor nagyon jó lehetőség arra, hogy a résztvevők testközelből megismerkedjenek az Európai Unióval és annak működésével. „Nem vagyunk elvakult EU imádók, sem euroszkeptikusok. Azért vagyunk itt, hogy egy olyan fórumon vegyünk részt, ahol megismerhetjük az EU érdekeit” – magyarázta a jelenlévőknek.
Nyugati Jelen (Arad)

2014. július 14.

11. EU-tábor Marosfőn
Az Európai Unió 2020-as stratégiájához kapcsolódó, fiatalokat érintő kérdésekről és a pályázati lehetőségekről tartott előadást Szávics Petra, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, valamint Farkas András, a PONT Csoport vezetője a marosfői EU-tábor harmadik napján, július 11-én.
Szávics Petra a fiatalokat érintő problémák közül mindenekelőtt az oktatás és foglalkoztatás területén létező uniós helyzetképet ismertette, továbbá bemutatta a Youth Employment Initiative programot, amely egyszerre érinti a munkanélküli fiatalokat, valamint a munkáltatókat is.
Farkas András két mobilitási programra, az Erasmusra és az Erasmus Pluszra hívta fel a résztvevők figyelmét, s arra bátorította a fiatalokat, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Pénteken, július 11-én Frank Visser, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke, a YEPP ukrajnai munkacsoport vezetője, valamint Szenkovics Dezső, a Sapientia társult oktatója az ukrajnai válságról tájékoztatta az EU- tábor résztvevőit. Az előadás során megosztották benyomásaikat az Ukrajna és Oroszország között fennálló konfliktusról, de arról is szó esett, milyen pozitív és negatív következményekkel járhat mindez Románia számára.
A Kolozsvár 2015 Európa ifjúsági fővárosa című előadás zárta a 11. EU-tábor péntek délelőtti paneljét. A projektben rejlő lehetőségeket és kihívásokat ismertette Farkas András, a PONT Csoport képviselője, a fővárosi cím elnyerésének kezdeményezője, Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese, valamint Száfta Szende és Borzás Sarolta, a kezdeményezőbizottság tagjai.
"Az ifjúsági főváros nem egy szűk csapattal megvalósítható projekt, több száz önkéntesnek ad lehetőséget a kibontakozásra, fejlődésre. Nem csak az ifjúsági fővárost, hanem a környékét is ismertetni kell az idelátogató fiatalokkal, bemutatva nekik Erdély jellegzetességeit és hagyományait" – hangoztatta Farkas András.
A MIÉRT önkormányzati csereprogramját ismertették péntek délután. A beszélgetésen felszólalt Takács Aranka vajdahunyadi, Geréd Imre kolozsvári és Berde Zoltán székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő.
Takács Aranka, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Kabinet vezetője kifejtette: "a MIÉRT önkormányzati csereprogram Erdély különböző városaiban tevékenykedő fiataloknak szól. A projekt célja megismerni más települések önkormányzatainak működését, mind határozatok, tervek, mind politikai lobbi szempontjából. A cél ugyanakkor egymás munkájának megkönnyítése tapasztalatcserével".
Takács elmondta, a kezdeményezés 2014 tavaszán indult, a programhoz 13 önkormányzati képviselő csatlakozott Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Vajdahunyad városaiból.
"Számos településen az RMDSZ-es tanácsosoknak szava és befolyása van, de vannak olyan városok is, ahol nincs erre lehetőség a politikai viszonyokból adódóan" – emelte ki Geréd Imre, aki a továbbiakban olyan tevékenységekről számolt be, amelyeket ugyancsak nemrégiben indítottak el, és amelyeket más települések önkormányzatai is előterjeszthetnek. Ilyen például a Fogadj örökbe egy zöldövezetet! vagy az Egy gyerek, egy fa kezdeményezés.
Eline Storeide, a Norvég Konzervatív Párt programfelelőse magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta: "2007 óta vagyok tagja a Norvég Konzervatív Párt ifjúsági szervezetének. Számos kampányban vettem részt, azóta az önkéntesség az életem".
Az előadás elsősorban a norvég fiatalok politika iránti érdeklődéséről és politikai neveléséről szólt, amely különös hangsúlyt kapott az elmúlt évek választási kampányaiban. "A közös programok örömén túl az önkéntesség a kapcsolatépítés, illetve a szakmai fejlődés lehetőségét is magába foglalja" – összegzett Eline Storeide.
– A Magyar Ifjúsági Értekezlet Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel szerződés formájában konkretizált, jól működő kapcsolatot alakított ki. Az együttműködésnek köszönhetően a MIÉRT minden évben öt fiatalnak biztosít gyakornoki lehetőséget Winkler Gyula EP-képviselő irodájában, Brüsszelben. Ezáltal újabb és újabb embereket vonunk be aktívan a szervezet életébe, lehetőséget adva nekik a tapasztalatszerzésre – emelte ki Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese.
– A funkciómból eredően egyik fő célom, hogy segítsem az erdélyi magyar fiatalokat, ezért lehetőségeim szerint támogatom a gyakornokaimat a programok megszervezésében – hangsúlyozta Winkler Gyula, majd közös gulyásfőzésre invitálta a hallgatóságot.
A választási kampányok mozgósítási folyamatáról tartott előadást Novák Levente, az RMDSZ Elnöki Hivatalának tanácsosa, valamint Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. A táborozók megtudhatták, mi az a mozgósítás, illetve, a mozgósításért felelős ember legalább annyira fontos, mint a kommunikációs felelős, hiszen jól átgondolt stratégiája révén nagymértékben hozzájárulhat a kampányok sikerességéhez.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba július 12-én, szombaton délelőtt az EPP cselekvési program 2014: jövőt a fiataloknak! címmel tartottak előadást.
Ma már nemcsak kampányfogásokról van szó, amikor Brüsszelben az Európai Néppárt, de a többi politikai erő is a fiatalok gondjairól beszél, hiszen egyre inkább letisztult mindenkiben, hogy komoly társadalmi kihívásról van szó – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton a MIÉRT által szervezett EU- táborban. Vannak olyan európai országok, mint például Spanyolország, ahol minden második fiatal munkanélküli, Romániában kevéssel jobban állunk, a jelenlegi statisztikák szerint a huszonöt év alattiak közel egynegyede nem dolgozik, és fennáll a veszély, hogy ez a helyzet romlik, ismertette az EP- képviselő. Beszámolt arról, hogy a választás után konzultáció kezdődött a néppárti képviselők részvételével, és megalkottak egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Európai Bizottság prioritásaira, ezek között hangsúlyosan szerepelnek a fiatalokat érintő kérdések is, mint a munkahelyteremtés, a karrierindítás, de konkrét anyagi támogatások is.
Sógor Csaba azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán a világ országaiból Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. "A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen" – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette: a közösségi boldogságot többek között a társadalmi bizalom és összetartozás, az ország egészségügyi helyzete, a munkaerőpiac helyzete és a korrupció mértékének arányai alapján határozzák meg.
– Sepsiszentgyörgy az utóbbi években kilépett a szürke zónából, és újból felkerült a térképre – hangzott el az EU-tábor második délelőtti előadásán, szombaton. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kádár Magor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról számolt be, hogyan sikerült mindezt megvalósítani, és mit is jelent a városmárkázás.
Antal Árpád szerint: "nagyon fontos, hogy érzelmileg kötődjünk a településekhez, mert racionálisan könnyű meghozni azt a döntést, hogy elköltözzünk. Városunknak nem lesz jövője, ha nem kötődünk hozzá, és a családalapítást sem itt képzeljük el".
Hargita megye két fiatal alelnöke, Incze Csongor és Barti Tihamér saját munkatapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal.
Romániában a legfiatalabb megyei tanácsi vezetősége Hargita megyének van. "A munka teljes körű készenlétet igényel, és reggeltől késő estig tartó munkaidővel jár, emellett a tevékenységünk akkor válhat teljessé, ha egy szakmai csapatot gyűjtünk magunk köré"— részletezte Incze Csongor.
Barti Tihamér hozzátette: "Hargita megye tanácsában egy komoly fiatalítási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor céljainkat a tapasztaltabb kollégákkal együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani".
Nyelvi jogokról és többnyelvűségről tartott előadást szombaton, az EU-tábor záróelőadásán Markó Attila parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Szilágyi István, a MaghiaRomânia blog szerkesztője, valamint Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke.
"Nem elég követelni a nyelvi jogainkat, azokkal élnünk is kell. De tudjuk-e vajon, hogy hol és hogyan használhatjuk ki a lehetőségeinket?" – indította az előadást Markó Attila, majd hozzátette, az általa képviselt szervezet a nyelvi jogok megismertetését, illetve monitorizálását vállalta fel. Az interaktív beszélgetésen elhangzott, hogy anyanyelvi tájékoztatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a tanügyben, gazdaságban és a sajtóban egyaránt állampolgári joggal rendelkezünk. Markó Attila kiemelte: "a nyelvi jogok érvényesítésében az egyetlen járható út a párbeszédé".
A román–magyar dialógusok egyik legizgalmasabb példája a MaghiaRomânia blog, amelynek részéről BurePista, azaz Szilágyi István beszélt. Az oldalon megjelenő írások elsősorban a politika, a nacionalizmus, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos témákat járják körül. Rendszeresen figyelik a román és magyar sajtóanyagokat, amelyekre megpróbálnak reagálni, válaszolni.
A továbbiakban Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke beszélt arról a példaértékű kezdeményezésről, amelyet már határainkon túl is eredményesen alkalmaznak. A többnyelvű szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetve gazdasági egységek kiemelését és megkülönböztetését célzó mozgalom ugyanis nem csupán Kolozsvárt nőtte ki, hanem már Hajdúszoboszlón, valamint Ukrajna Romániához közel eső területein is hasonló sikereket ér el.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. augusztus 15.

Informatika, informatika és környezetvédelem a Neumann-táborban
„Büszke vagyok arra, hogyan nőtte ki magát az a tábor, amelyet valamikor mi magunk indítottunk el a MIÉRT-MAKOSZ együttműködés jegyében. Örömmel tapasztalom, hogy a Medgyesi Magyar Diáktanács, amelynek az alapításában 2003-ban én is részt vettem, még mindig hangsúlyos szerepet vállal a MAKOSZ országos rendezvények megszervezésében, úgy ahogy ezt annak idején mi is tettük” – szólalt fel Jakab Adorján MIÉRT elnökhelyettes a „Fapados demokrácia” jeligét viselő Neumann Tábor megnyitóján augusztus 12-én, a Szeben megyei Vízaknán – olvasható a MIÉRT mai sajtóközleményében.
„A Magyar Ifjúsági Értekezlet feladatai között szerepel, hogy összefogja a tagszervezeteit, és segítséget nyújtson nekik a rendezvényeik megszervezésében, megvalósításában. Lehetőségeinkhez mérten maximálisan igyekszünk támogatást nyújtani a MAKOSZ-nak, a MIÉRT társult országos szervezetének, mert fontos, hogy a fiatalok már középiskolában elkezdjék az önkéntes munkát, és tanulmányaik befejeztével élni tudjanak az új önkéntességi törvény által nyújtotta lehetőségekkel” – mutatott rá Jakab Adorján.
A MIÉRT elnökhelyettes véleménye szerint teret kell adni a középiskolások tevékenységeinek, lehetőséget biztosítva nekik a saját elképzeléseik kivitelezésére, és ezt alátámasztva a MIÉRT-MAKOSZ együttműködés fontosságának egyik legemlékezetesebb példáját, a 2007-es gyerekpénz-esetét osztotta meg a táborozókkal.
- A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, mint érdekvédelmi, érdekérvényesítési szervezet egyet nem értését kívánta kifejezni a Munka-, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium által kiadott sürgősségi rendelet 18 éven felüli diákokra vonatkozó törvénykezésére, amely szerint habár még ők tanulnak, de nem részesülnek már gyerekpénz támogatásban. A MAKOSZ maga legjobb tudása szerint kidolgozta a törvénytervezet módosítását, majd a MIÉRT és az RMDSZ szakmai támogatásával sikerült elérnie, hogy megváltoztassák a tanulók számára kedvezőtlen határozatot. Úgy a diáktanácsok, mint a MIÉRT és a Szövetség életében az eset legnagyobb eredménye az volt, hogy megmutathattuk az ifjúság hangjának erejét és fontosságát – fejtette ki.
A megnyitó folytatásában Jakab a Neumann Tábor történetéről mesélt a résztvevőknek, láttatva hogyan lesz egy informatikai, majd informatikai-környezetvédelmi táborból egy multimédia tematikákat átlelő rendezvény, ahol már nem a számítógép kezelése, hanem a hangvágás, filmvágás és a digitális képfeldolgozás jelenti a központi témát – áll a sajtóközleményben.
Szabadság (Kolozsvár)

2014. szeptember 3.

Sikeres ifjúsági találkozó Kisiratoson
Az erősödő, összetartó szórvány építéséért
Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselőjének a kezdeményezésére, Kisiratoson augusztus 29–31. között ifjúsági találkozót szervezetek. Az elmúlt pénteken Temes megyéből 35 fiatal érkezett Kisiratosra, ahol az Ír Házban szállásolták el őket, majd a helybeli termálstrandon az AMISZ kisiratosi fiataljaival ismerkedtek, barátkoztak, strandoltak, este együtt buliztak. A megbeszéléseken jelen volt Molnár Zsolt Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke és Faragó Péter ügyvezető elnök, Jakab Adorján, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökhelyettese, valamint Almási Vince kisiratosi polgármester.
Szombaton reggel a fiatalok együtt utaztak Pécskára, ahol bekapcsolódtak az M-KIDSZ Napok programjába, melynek során kilátogattak a bivalyfarmra, az itt lévő Arad megyei fiatalokkal közösen részt vettek a különféle versenyekben. Az egész nap az ismerkedés, a barátkozás, a tapasztalatcsere jegyében zajlott. Este együtt megnézték Zsók Levente humorista műsorát, együtt mulattak a Meteor együttes koncertjén, ahol Zsók Levente szólót énekelt.
Vasárnap, miután még egy jót strandoltak Kisiratoson, a Temes megyei fiatalok hazautaztak – mondta el érdeklődésünkre Anteluţa Elvira-Petra kisiratosi szervező.
„A szórványvidékeken zajló közösségépítő tevékenységekből és a lebonyolított programokból sokat tanulhatunk egymástól. A közösségépítés mellett a harmadik alkalommal megszervezett Temes megyei Ifjúsági Találkozó egyik nagyon fontos célja az, hogy a közösségi életbe bekapcsolódó Temes és Arad megyei fiatalok megosszák egymással tapasztalataikat. Úgy vélem, hogy a hasonló helyzetben élő fiatalok és a szórványban működő ifjúsági szervezetek nagyon sokat tanulhatnak egymástól. Közös feladatunk és célunk az erősödő és összetartó szórvány építése, ahol mindenki otthon érezheti magát”– fogalmazott Molnár Zsolt parlamenti képviselő.
A Molnár Zsolt kezdeményezésére létrejött rendezvény szervezői: az RMDSZ Temes, illetve Arad Megyei Szervezete, a Bánsági Közösségért Egyesület. A Kisiratosi Ifjúsági Találkozó megszervezését a Communitas Alapítvány támogatta.
Balta János, Népújság (Marosvásárhely)

2014. szeptember 22.

RMDSZ-es gyakornoki ösztöndíjak Brüsszelben
Folytatja gyakornoki programját Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, amelyet a MIÉRT-tel közösen hirdet meg, immár negyedik éve. Szeptember 19-én, a XIII. MIÉRT Akadémián, Püspökfürdőn jelentették be, hogy idéntől hat gyakornoki ösztöndíjat hirdetnek meg, pályázni október 15-ig lehet.
Winkler Gyula negyedik éve fogad MIÉRT által javasolt gyakornokokat európai parlamenti képviselői irodájában, évente gyakornoki találkozót is tartanak. „A nyári találkozóknak a célja éppen az, hogy felmérjük, mennyire hasznosak ezek az időszakok, a visszajelzések azt mutatják, hogy igen, hasznosítani tudták a Brüsszelben szerzett tudást, tapasztalatot” – mondta el a képviselő. Winkler Gyula kiemelte, mindig fontosnak tartotta a közösségi tevékenységet, ez mindig feltétel volt, pár éve intézményes formát is kapott, ugyanis a MIÉRT-tel megállapodást is kötöttek. Idéntől a gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai iránt érdeklődő fiatalok mellett mérnöki szakmát tanuló egyetemistákat is szívesen látná a képviselő a pályázók között. „Az egyetemi ajánlat – Erdélyben is – egyre távolabb van attól, amire a reálgazdaságnak, a munkaerőpiacnak szüksége van, ezt maguk a fiatalok is kimondták májusban Strasbourgban (Európai Ifjúsági Rendezvény – szerk. megj.), hogy közelíteni kell az oktatási ajánlatokat a munkaerőpiac elvárásaihoz. Huszonöt évvel ezelőtt mindenki mérnök volt, akik közül sokan pályaváltásra kényszerültek, utána mindenki közgazdász lett, aztán a kommunikációs szakmákra volt nagy igény, úgy látom, hogy Európában a következő évtizedekben visszatér a mérnöki szakma becsülete, én erre hívnám fel a pályaválasztás előtt levő fiatalok figyelmét. Az ipart felszámoló társadalmakban kiveszett az innovativitás, nemcsak a digitális tartalmakat, a fizikailag kézben tartott tárgyakat is elő kell állítani” – hangsúlyozta.
Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese ismertette a gyakornoki program gyakorlati részét, elmondta, a miert.ro honlapon megjelenik az ösztöndíjfelhívás, olyan fiatalok jelentkezését várják, akik már egyetemi hallgatók, vagy felsőfokú diplomával rendelkeznek. A gyakornoki ösztöndíj négy hét brüsszeli, egy hét strasbourgi tapasztalatot jelent Winkler Gyula képviselői irodájában. A kiírás szerint hat fiatal nyerhet gyakornoki ösztöndíjat a MIÉRT-től.
Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)

2014. november 10.

Ismét terítéken a szórvány gondjai
A nagyvárosi szórvány volt a témája a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) hétvégén tartott szórványkonferenciájának.
A pénteki megnyitón Jakab Adorján, a Miért elnökhelyettese, Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere és Antal Géza, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) elnöke köszöntötte a résztvevőket.
„Szórvány nélkül nincs összmagyarság. Kalotaszeg a híd, amely félúton helyezkedik el a Székelyföld és az anyaország között” – fogalmazott Póka András György, majd arról beszélt, hogy a többségében magyarlakta település lakosaival közösen hogyan építik sikeresen a közösséget.
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke beszédében elmondta, november 15-én negyedik alkalommal ünneplik meg a magyar szórvány napját, amelynek idén Szeben megye ad otthont. „A szimbolikus alkalmak fontosak a közösség számára, hiszen az összefogást, a felelősségérzetet erősítik” – mondta az EP-képviselő, rámutatva, hogy ezen a napon a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra.
Elmondta, Déva, Brassó és Nagyenyed után most Medgyes és Nagyszeben lesz a házigazdája a rendezvénynek. Előbbi településen konferenciát tartanak, melynek napirendjén szórványoktatási kérdések és a Szeben megyei magyar közösséget bemutató eladások szerepelnek. A rendezvény kiemelt meghívottja Kelemen Hunor és Seszták Miklós, a magyar kormány nemzeti fejlesztési minisztere lesz.
Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő eladásában a magyar közösségi és ifjúsági életről, közösségépítési lehetőségekről beszélt, és gyakorlati tanácsokkal is ellátta a hallgatóságot. Azt tanácsolta a fiataloknak, hogy vizsgálják meg a lehetőségeket, amelyek segítségével közösségüket építhetik.
„Először meg kell találni azokat a réseket a kulturális és közösségi piacon, amelyek nincsenek lefedve, majd megvizsgálni az igény és kínálat viszonyát helyi szinten. Mindenekelőtt piacképes, fenntartható megoldásokat kell találni” – hangsúlyozta Molnár Zsolt. Rámutatott, csak akkor fog jól működni hosszú távon a romániai magyar közösségi élet, ha a pénzügyi hátterét is meg tudjuk teremteni, éppen ezért fontos olyan szakembereket kiképezni, akik jártasak a fundraising területén.
Krónika (Kolozsvár)

2014. december 15.

Kongresszust tartott a hét végén a MAKOSZ
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) XXI. Kongresszusát tartotta meg a hét végén Déván. Az értekezleten 70 küldött vett részt 12 megyéből.
A megnyitón Kocsis Attila, a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója, Széll Lőrincz, a Hunyad megyei Sport- és Ifjusági Igazgatósag elnöke beszélt. A szombati napon Winkler Gyula EP képviselő, valamint Jakab Adorján, a Magyar Ifjusági Értekezlet (MIÉRT) elnökhelyettese is meglátogatta az ülésező középiskolásokat.
A Kongresszus a tagszervezetek és az elnökség beszámolójával kezdődött. Ezt az alapszabályzat módosítása követte, végül pedig tisztújításra került sor. Mivel a szabályzatmódosítás és a választmány elhúzódott, ezért a Kongresszus a programok bemutatásának elhalasztását szavazta meg. A tagszervezetek működési hiányosságra hívták fel a vezetőség figyelmét, az új elnökség dinamikusabb közéleti jelenlétet ígér a tagságnak.
A Kongresszus társszervezője a Hauer Erich Diáktanács (HEDT) volt, támogatta a Communitas Alapítvány, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
 
maszol/közlemény

2014. december 15.

Új ifjúsági szervezet alakult Temes megyében
Negyedik alkalommal szerveztek Ifjúsági Hétvégét a Temes megyei magyar fiatalok számára december 12–14. között Végváron. A Bánsági Közösségért Egyesület és az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének rendezvényén részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese. Az Ifjúsági Hétvége keretében a fiatalok Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács - TEIS néven kezdeményezték egy új ifjúsági szervezet létrehozását, amely az eddig is létező Temes megyei ifjúsági szervezetek munkáját fogja össze. A TEIS a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagja.
"Nagy öröm számomra azt látni, hogy egyre többen és egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az ifjúsági élet felé Temes megyében" – nyilatkozta Molnár Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője, majd hozzátette, ezzel a folyamattal már a legelejétől az volt a célja, hogy ki alakítsanak egy olyan ifjúsági csapatot, amely aktívan hozzá tud járulni a bánsági magyar közösség gyarapodásához.
"A célunk az, hogy kineveljük egy olyan generációt, aki majd a nyomdokainkba lép, továbbviszi azt a munkát, amelyet elődeink kezdtek el" – hangsúlyozta az RMDSZ képviselője.
A végvári Ifjúsági Hétvége rendezvényein mintegy 30 bánsági magyar fiatal vett részt.  Molnár Zsolt parlamenti képviselő az ifjúsági élet felpezsdítésének lehetőségeiről tartott előadást a fiataloknak, Jakab Adorján elnökhelyettes pedig az RMDSZ és a magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatokat intézményesítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) tevékenységét ismertette.
Az Ifjúsági Hétvége keretében, a résztvevők kezdeményezésére létrejött egy új ifjúsági szervezet, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács - TEIS, amelynek megválasztották a 7 tagú elnökségét: Oláh Gábor elnök, három temesvári és három vidéki alelnök személyében. Az elnökség elsőrendű Nfeladata lesz az új egyesület jogi bejegyzése, és a 2015 évi programterv elkészítése. A TEIS-t létrehozó fiatalok egyeztettek a már meglévő ifjúsági szervezetek képviselőivel is.
Molnár Zsolt szerint az újonnan megalakult szervezet egy óriási lépés afelé, hogy rendszerezett és kiszámítható formát kapjon az ifjúsági élet Temes megyében. "Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ifjúsági egyesületek palettájának és az ifjúsági rendezvények kínálatának kibővítésével, sokkal több fiatalt tudunk megszólítani, sokkal több anyagi és emberi erőforrást tudunk behozni a megyébe, és reményeink szerint fel tudjuk pezsdíteni az ifjúsági életet a Bánságban is" – fejtette ki Molnár Zsolt.
maszol/közlemény

2015. február 20.

Meccsvetítéssel egybekötött TEIS találkozó vendége volt a MIÉRT elnökhelyettese
A Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) meghívására február 17-én Temesvárra látogatott Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese. A látogatása során megbeszélést folytatott a szervezet elnökségével, illetve este a TEIS által szervezett Bajnokok Ligája meccsvetítésen vett részt. A megbeszélésen jelen volt Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ elnök is, akivel a TEIS elnöksége egyeztette az év prioritásait.
A találkozó keretén belül a MIÉRT elnökhelyettes ismertette a 2015-ös pályázati lehetőségeket, az országos szintű rendezvényeket, illetve érdeklődött az egyesület idei terveiről, programjairól.
A TEIS nevében Oláh Gábor elnök köszönetet mondott a MIÉRT támogatásáért és a nagyon jó együttműködésért, valamint támogatását fejezte ki Jakabnak a MIÉRT elnöki pozíciójáért indulásában.
Az esti meccsvetítés során mindegy 20 fiatal szurkolt együtt a Kós Károly Közösségi Központban. A meccsvetítések sorozata a TEIS egyik idei eseménye, amely által a fiatalok érdeklődési körének kíván eleget tenni a városi élet mindennapjaiban.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2015. március 9.

Miért: székelyföldi kihívója akadt Jakab Adorjánnak
A kolozsvári Jakab Adorján és a székelyudvarhelyi Antal Lóránt pályázza meg az utóbbi időben belső vitáktól hangos Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöki tisztségét a március 20–22. között zajló nagyváradi elnökválasztáson – hívta fel a figyelmet a jelentkezési idő lejárta után kiadott közleményében Szabó József leköszönő elnök.
akab Adorján az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezet elnökhelyettesi pozíciójából pályázza meg a tisztséget, korábban főtitkárként dolgozott a Miértnél.
Jakab azt mondta, hogy az új emberek bevonzására helyezné a hangsúlyt azért, hogy a generációváltást megvalósíthassa úgy, hogy a szervezet tevékenysége az eddigi szinten maradhasson.
Antal Lóránt korábban az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsot (UIET) vezette, és több alkalommal is bírálta a Miért jelenlegi működését. Antal a Maszol.ro-nak adott interjújában úgy nyilatkozott, a Miért 15 év után megérett a változásokra, hiszen „azt láthattuk az elmúlt években, hogy többet foglalkoztunk a tagszervezeteinkkel, saját magunkkal, mint a fiataljainkkal”. Antal egyetért azokkal a bírálókkal, akik szerint a Miértnek hangsúlyosabban kellene szolgálnia a fiatalok érdekeit.
Amint arról korábban beszámoltunk, a hónap végén esedékes tisztújítást megelőző időszakban a Miért négy tagszervezete – az UIET mellett a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT), a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) és a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) – is nyíltan bírálta az ernyőszervezet jelenlegi vezetőségét.
A székelyföldi alakulatok képviselői szerint a Miért már nem foglalkozik azzal, hogy az egyre passzívabb ifjúságot érdekeltté tegye a közügyek iránt. Úgy vélték továbbá, hogy sok területi ifjúsági tanácsot az RMDSZ-szel kötött megállapodás tart életben, amelynek értelmében a fiatalok pozíciót kapnak a szövetség döntéshozó testületeiben.
Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék